Neumann János Egyetem GAMF Műszaki és Informatikai Kar

Gyengénlátó Változat

Informatika tanszék története

PDF letöltés Cikk nyomtatása E-mail

Az Informatika Tanszék története

A tanszék előtörténete

Kecskeméten 1964-ben alakult meg a Felsőfokú Gépipari technikum, amiből 1969-ben jött létre a kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola, a GAMF. Kezdetben egy szakon, gyártástechnológia szakon folyt az oktatás, majd beindult a gépipari automatizálási szak, később a gyártástechnológia szakon belül a tartalmilag teljesen elkülönült műanyagfeldolgozó ágazat. Ezzel az oktatási struktúrával fogadta a főiskola a számítástechnika megjelenésének eseményeit a hatvanas évek végén.
1969-ben került a GAMF-ra az első elektronikus számítógép, egy NDK gyártmányú Cellatron Ser2d, majd 1970-ben a hazai gyártású (KFKI) TPA1001, mindkettőt a Kohó és Gépipari Minisztárium (KGM) támogatásával sikerült beszerezni.
A Cellatron csak gépi kódban programozható eszköz volt, 384 szavas mágnesdobos memóriával, villamos írógéppel és lyukszalagos eszközökkel. A TPA1001 4096 szavas ferrittáral volt felszerelve, assembler és FOKAL programokat lehetett rajta futtatni, később a FORTRAN és a BASIC programozás lehetőségét is megteremtették.
A gépeket az Elektrotechnika és Kibernetika Tanszék üzemeltette. A hallgatók a tanszék és a Kollégium által közösen szervezett, Madarász László által vezetett Számítástechnikai Szakosztály keretein belül készíthettek és futtathattak programokat. Néhány tantárgyon belül az oktatók már alapvető számítástechnikai ismereteket is nyújtottak, néhány órás keretben (az Elektrotechnika és Kibernetika Tanszéken, a Matematika Tanszéken).
Az 1971/72-es tanévben, központi előírásra a felsőoktatási intézményekben meg kellett kezdeni a számítástechnika tantervi oktatását. A GAMF nemcsak az általános számítástechnikai alapképzésre vállalkozott (a Számítástechnika alapjai tantárgy bevezetésével), hanem két szakirányt is beindított. Az automatizálási szakon belül számítógépes specialistákat, a gyártástechnológia szakon belül rendszerszervezőket kezdett képezni a főiskola. Előbbiek a programozással és a hardverrel ismerkedtek meg, utóbbiak elsősorban az adatfeldolgozás problémakörével.
1974-ben alakult meg az önálló Számítástechnikai Laboratórium, Kovács Imre vezetése alatt. 1979-ben Magyar József vette át a laboratórium vezetését. A központi előírásra végrehajtott integrációs lépések egyikeként 1984-ben az önálló Számítástechnika Laboratórium megszűnt, az eszközöket és a munkatársakat a Matematika-Fizika Tanszék fogadta be.
A Központi Számítástechnikai Fejlesztési Program keretében a GAMF új, nagyobb teljesítményű gépre pályázhatott, így 1985-től a Számítástechnikai Laboratóriumban a korábbiak helyén egy VIDEOTON gyártású R10 (ESZ1010) gép működött, négy helyi terminállal. A géphez sornyomtató és lyukkártyakezelő periféria is tartozott. Később már nyolc helyi és egy kihelyezett terminál (a Műanyagfeldolgozó Technológia Tanszéken) biztosított nagyobb közvetlen hozzáférést a géphez.
Az R10-hez teljes hallgatói hozzáférést szervezett a laboratórium, a hallgatók lyukkártyán adták le programjukat, másnap hibajegyzéket, sikeres programfutás esetén futási eredményeket kaptak. A hallgatói programokat a késő esti órákban dolgozták fel a gépen az operátorok.
A következő években megjelentek az első, mikroprocesszoros személyi számítógépek a tanszékeken, megkezdődött a számítástechnikai alkalmazások kutatása. A legtöbb tanszéken üzemeltettek néhány Commodore 64 gépet, majd megjelentek az első IBM PC-k és klónjaik. Egyre inkább érett a helyzet arra, hogy a GAMF-on az informatikai fejlesztéseket, az üzemvitelt, az informatika-oktatást hatékonyabb tantervi és szervezeti megoldásokkal kell támogatni. Szükségessé vált az önálló oktatási terület kialakítása, és ennek gondozására egy új oktatási szervezeti egység kialakítása.

A műszaki informatika szak indítása

1988. novemberében tárgyalta a Főiskolai Tanács a tanterv korszerűsítés irányelveit. A felvázolt moduláris tanterv, a rögzített méretű, előírt jellegű modulokkal már a mai tantervi struktúra előfutárának tekinthető. Az előterjesztés bevezetőjéből kiderül, hogy pillanatnyilag egyetlen szak oktatása végezhető a GAMF-on, a gépészeti szaké. A minisztériumi irányelvek egy további szak beindításának lehetőségét kínálták fel, a határterületi informatikai mérnökképzését, azaz nálunk a műszaki informatikus képzését.
1989. júniusában a Főiskolai Tanács ülésén Dr. Kulcsár Béla főigazgató bejelentette, hogy ősszel megkezdődik a tantervek korszerűsítése, a moduláris jelleg kialakítása, s megtörténnek az előkészületek a műszaki informatikus szak beindítására, az informatika tanszék megalapítására. Novemberben tárgyalta a Tanács a GAMF távlati fejlesztési tervének időarányos teljesülését és a terv módosítását. A tervben megjelent a műszaki informatikai szak indítása. A szakindítási kezdeményezést 1990. márciusában a Főiskolai Tanács elfogadta, így azt elküldte a GAMF vezetése a miniszteriális szervekhez. A kérelemben szerepelt, hogy a főiskola Informatika Tanszéket szervez a műszaki informatikus képzés kezelésére, irányítására.
A leendő műszaki informatika szak tantervének kidolgozására bizottságot állított fel a főigazgató, a bizottság elnöke Madarász László, az Elektrotechnika és Kibernetika Tanszék vezetője lett. A tantervnek a többi tantervvel párhuzamosan, azokkal egy időben el kell készülnie.

Az Informatika Tanszék felállítása

1991 március 14.-én a főigazgató előterjesztésére a Főiskolai Tanács egyhangúlag elfogadta, hogy a GAMF Informatika Tanszéket alapít. Az előkészítő munkálatok irányításával is Madarász Lászlót bízta meg a főigazgató. 1991. március 27.-i tanácsülésen a bizottság már javaslatot tett az új tanszék gondozásába kerülő tantárgyakra. Május 27.-én a Főiskolai Tanács kimondta, hogy július 1-től a Matematika-Fizika Tanszéktől különválasztva, önállóan működik az Informatika Tanszék.
A tanszék felállításához szükséges teljes dokumentációt 1991. június 17.-én tárgyalta a Főiskolai Tanács, egy rendkívüli ülésén, ahol más napirendi pont nem is volt. A bizottsági előterjesztés pontosította a tantárgyak körét, felvázolta a szükséges személyi és tárgyi feltételeket, az esetleges hiányok megoldásának lehetőségeit. Meghatározták a GAMF hallgatónak megoszlását az új szak belépését követően, ismertették az új tanszék várható óraterhelését.
A bizottság elsődleges feladata az volt, hogy mutassa ki, megoldható-e a műszaki informatika szak indítása 1991 őszén. Erre a kérdésre igenlő választ adtak, bemutatva, milyen oktatói felvételekre, milyen eszközrendszerre van ehhez szükség. Mindezt a nyár folyamán meg kell teremteni. Ezt a munkát az Informatika Tanszék vezetőjének kell irányítania, ezért a tanszék felállítása nem várhat tovább.
Az előterjesztést a tanács elfogadta, a határozat kimondta, hogy az Informatika Tanszéket július 1. napjával a GAMF felállítja. A tanszék élére megbízott vezetőként a főigazgató Madarász Lászlót nevezte ki. négy hónapra.
1991. június 21.-én a főigazgató a bizottsági javaslatnak megfelelően a Matematika-Fizika Tanszékről az új tanszék állományába helyezte át Lóczi Erzsébetet, Kárpáti Bélát, Nagy Sándort, Juhász Pálnét, Kárpáti Bélánét, Manóné Temesi Editet, az Elektrotechnika és Kibernetika Tanszékről pedig Pintér Istvánt. Ők tehát az Informatika Tanszék alapító tagjai, akik a megbízott tanszékvezető, Madarász László irányításával megkezdték az őszi tanévkezdésre való felkészülést. Rövidesen megjelentek a pályázati hirdetések, a tanszékvezetői állásra és a további tanszéki munkakörökre.
Madarász László felkérésére a GAMF tanszékei a rendelkezésükre álló, de nélkülözhető számítástechnikai eszközöket felajánlották az új tanszék számára, hogy az indulás zökkenőmentes legyen. 1991. őszén megkezdődött a Műszaki Informatikus üzemmérnökök képzése, az új tanszék teljesítette a vállalt feladatát. A tanszék az oktatási főépület első emeletén helyezkedett el, ahol korábban a Számítástechnika Laboratórium is működött.
A pályázati felhívásokra nagy volt az érdeklődés, 1991. november elsején Madarász László átadta a tanszék vezetését a kinevezett új vezetőnek, Hermann Gyulának. Addigra a többi álláshelyet is sikerült betölteni, az új tanszéki munkatársak Johanyák Zsolt Csaba, Mityók Lajos, Nagy Sándor, Sékou Tidiani Coulibali voltak.

Az Informatika Tanszék első évtizedei

 

Partnereink