Neumann János Egyetem GAMF Műszaki és Informatikai Kar

Gyengénlátó Változat

A MINMAFI 2019 KONFERENCIA MEGHÍVOTT ELŐADÓI

Csányi László

Tanítsunk filmmel!
A Gutenberg-galaxisból a videóklip-galaxisba

Összefoglaló:

Az emberiség kultúrtörténetét sokan sokféleképpen osztották már fel. Az egyik ilyen felosztás szerint a legnagyobb civilizációs ugrás a könyvnyomtatás volt, hiszen ez tette lehetővé, hogy – legalábbis elvileg – minden ember hozzájuthasson bármilyen tudáshoz, műveltséghez, hírhez, eseményhez, a világon gyakorlatilag mindenhez, ami szavakba, s így szövegbe foglalható.

Napjainkban éljük át a Gutenberg-galaxisból a videoklip-galaxisba történő átmenetet. Ennek a Gutenberg-galaxisnak a végét manapság sokan és sokféleképpen megjósolták már. William Mitchel 1992-ben megjelent híres tanulmányában („A képi fordulat”) arról értekezett, hogy a képrögzítés megjelenése miképpen formálta át a kultúránkat. Azt állította, hogy a fénykép, de még inkább a film megjelenése legalább olyan hatású volt, mint Gutenberg találmánya. Leírja, hogy ebben az új kulturális közegben a szöveg helyét újra átveszi a kép, és az válik elsődleges közlési formává.

Ez a képi fordulat az oktatásba is elérkezik. A digitális forradalom egyik legnagyobb hatása az írás „demokratizálódása” volt, azaz a szövegek előállítása, terjesztése megszűnt egy szűk elit kiváltságának lenni. Ma pedig ott tartunk, hogy egy fénykép vagy egy film elkészítése sem igényel professzionális szakembert és elérhetetlen technikát. Nem kell specialistát hívnunk, ha szeretnénk egy kisfilmet csinálni, mi magunk képesek vagyunk erre.

A film változatos formában használható direkt tudásátadásra, de emellett széles körben használható az oktatás különböző területein. Példákon keresztül igazolom, hogy a videó hogyan képes a közösségépítés, a sokoldalú tehetség-, és kompetenciafejlesztés, az érzékenyítés, a médiatudatosság területein a motiváció hatékonyabb formájával új területeket nyitni.

Előadásomban szeretném bemutatni, hogy mindezeket a célokat változatos módszerek segítségével érhetjük el bizonyítva, hogy a film hasznos eszköz lehet az oktatás folyamatában.

Az előadó rövid bemutatkozása:

1965-ben születtem Szentesen. 1988-ban szereztem matematika-fizika szakos általános iskolai tanári oklevelet a szegedi Juhász Gyula Tanárképző főiskolán. 1994-ben meglett a második tanári diplomám, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen középiskolai informatika tanári képesítést szereztem. 2011-ben az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen mozgóképkultúra- és médiaismeret tanári diplomával egészítettem ki tanári végzettségemet, ezt legutóbb 2014-ben folytattam, amikor a Szegedi Tudományegyetemen középiskolai fizikatanári oklevet kaptam.

Jelenlegi iskolámban, az orosházi Táncsics Mihály Gimnázium, Szakgimnázium és Kollégiumban 23 éve dolgozom. Több, mint 10 éve foglalkozom diákfilmezéssel, vezetem a Táncsics Stúdiót. Ezalatt az időszak alatt a Stúdió diákjai számos nemzetközi és hazai sikert értek el filmjeikkel, illetve a Stúdió és annak munkái szervesen bekapcsolódtak az iskola, a város mindennapi életébe, munkájába.

Csányi László


Lapu Béla

A fizikai ismeretek mint az általános műveltség része
Tehetséggondozás
A fizikaoktatás aktuális kérdései

Összefoglaló:

Az elmúlt években több helyen és fórumon is megfogalmazódott, hogy az általános műveltségnek mennyire része a természettudományos műveltség.

A kétszintű érettségi-rendszer bevezetése óta folyik a vita arról, hogy lehet-e, kell-e az érettségi vizsgatárgyak közé a természettudományos tantárgyak komplex vagy tantárgyankénti - választható - ismeretanyagát integrálni. Jelenleg ilyen előírás nincs. Az eredeti elképzelésből annyi maradt meg, hogy az egyetemi felvételi pontszámok esetén a hozott pontokban egy legalább két évig tanult természettudományos tantárgy jegyeinek is szerepelnie kell. Jelenleg zajlanak azok a tesztek, amelyekben a természettudományos kompetenciák mérését kalibrálják. Kérdés: az eredmények után vállalható lesz-e a természettudományos kompetenciamérés, az oktatást irányítók mennyire tudnak és akarnak szembesülni az elmúlt 15-20 év természettudományok oktatását igen hátrányosan érintő óraszámi és tantervi változtatásainak következményeivel az egyes iskolatípusokban.

Milyen szerep jut a tehetséggondozásnak?

Ehhez kapcsolódnak a tervezett NAT változásai, a kerettanterv és az ahhoz tartozó óraszámi változások. Nem kerülhető meg e kérdéskörben a fizikaoktatás jövőjét alapvetően meghatározó pedagógusutánpótlás kérdése.

Az előadó rövid bemutatkozása:

1964-ben születtem Dunaújvárosban. 1997-ben Egerben végeztem általános iskolai matematika-fizika szakos tanárként. 1993-ban az ELTE TTK-án fizika szakos középiskolai tanári, 1999-ben a KLTE TTK-án környezetfizika szakos tanári, 2007-ben a DE TTK-án matematika szakos tanári képesítést szereztem.

Kilenc évet tanítottam szakképzésben, szakiskolában, szakközépiskolában és technikumban, majd az utóbbi huszonegy évben gimnáziumban. Ezekkel párhuzamosan foglalkoztam hat éven át speciális képességű, esetenként súlyos magatartászavaros gyerekek nevelésével is. Jelenleg matematikából speciális tantervű csoportokat tanítok, fizikából elsősorban emelt szintű érettségire készülő diákokkal foglalkozom. Versenyfelkészítést tartok tehetséges gyerekeknek mindkét tantárgyból.

Tizenhárom éven keresztül munkaközösségvezetőként irányítottam jelenlegi iskolámban a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnáziumban a fizika munkaközösséget. A kétszintű érettségi rendszer indulásakor tantárgyi bizottsági elnökként illetve bizottsági tagként is tevékenykedtem.

Tanítványaim közül sokan számos kiemelkedő versenyeredményt értek el: fizikából a Mikola Sándor fizikaversenyen, az OKTV-n, a Szilárd Leó atomfizikaversenyen a döntőkben, nemzetközi fizika diákolimpián éremszerző helyen szereztek előkelő helyezéseket, matematikából az Arany Dániel matematikaversenyen, a Zrínyi Ilona matematikaversenyen és az OKTV-n.

Lapu Béla


Dr. Pap-Szigeti Róbert

Matematikai feladatok digitális eszközökkel – az egyéni és kooperatív feladatmegoldás támogatásának néhány lehetősége

Összefoglaló:

Az informatikai eszközök tanórai használata sok kérdést vet fel a pedagógia elméleti és gyakorlati szakembereiben. Az eszközök közvetlen motiváló hatása nyilvánvaló, és az is, hogy a használatra motivált pedagógusok és tanulók esetén a tanulás hatékony segédeszközei lehetnek. Arra azonban kevés kontrollált vizsgálat vállalkozott, hogy pontosítsa, a tanulás mely fázisaiban, milyen oktatásszervezési módszerekkel milyenfajta eszközhasználat ad valóban tartól készség- és motívumfejlesztő hatást.

Ebben az előadásban sem vállalkozom erre. A tanórákon gyakran használunk általános célú, többek között a kollaborációt biztosító, a szavazóegységet helyettesítő vagy készségek gyakorlását lehetővé tévő felületet (moodle, Redmenta, Kahoot!, LearningApps stb.). Ezek mellett megemlítek egy-egy terület elsajátítását támogató szoftvert (pl. GeoGebra) is. Az előadás másik részében elsősorban azokat a digitális eszközöket és tanórai alkalmazásuk lehetőségét mutatom be, amelyeket magam készítettem, és amelyeket kis informatikai támogatással más is alkalmazhat. A feladatok többsége egy-egy tanórára vagy annak részletére alkalmazható, de bemutatom azt a jelenleg még fejlesztés alatt álló, több tanórás folyamatot támogató játékötletemet is, amely kisebb egységek önálló, saját ütemű elsajátítását és begyakorlását szeretné elősegíteni. A célom ezzel a játékkal elsősorban az, hogy az eszközök rövid távú motivációs hatására építve tartósabb motívumok kialakítását is támogassam. Ezt a hatást a szoftver megfelelő állapotának elérése és a pedagógiai módszerek hozzáigazítása után kontrollcsoportos vizsgálattal ellenőrizni is szeretném.

Az előadó rövid bemutatkozása:

1968-ban születtem Kiskunfélegyházán. 1993-ban szereztem matematika - ábrázoló geometria - számítástechnika szakos középiskolai tanári diplomát Debrecenben, a KLTE TTK-n. 2003-ban pedagógus szakvizsgát tettem pedagógiai értékelési szakértő szakon (SZTE BTK), majd 2009-ben PhD. fokozatot szereztem neveléstudományból (SZTE Neveléstudományi Doktori Iskola). Pályámat Kecskeméten a Bolyai János Gimnáziumban kezdtem 1992-ben, majd 10 év után az akkori Kecskeméti Főiskola (ma Neumann János Egyetem) GAMF karára kerültem, az Informatika Tanszékre. 2015-ig főállásban dolgoztam ott, majd ezt követően részmunkaidős főiskolai tanárként. 2015-ben visszatértem korábbi munkahelyemre, a (nevét kissé megváltoztató) Kecskeméti Bolyai János Gimnáziumba, ahol jelenleg is dolgozom. A tanítás mellett továbbra is érdekelnek a neveléstudomány eredményei és azok alkalmazása.

Pap-Szigeti Róbert

Széchenyi 2020

Partnereink