Tisztelt Műszaki Menedzser Hallgató!

2020. augusztus 1-től megváltozott a GAMF kar felépítése.

A Szervezéstudományi és logisztikai tanszék oktatói két tanszékhez tartoznak, egy részük az Informatika tanszéken logisztikai csoportként (Bajákiné Szűcs Éva, Boldizsár Adrienn, Mihály Zsolt, Oláh Béla, Ragó Rita és Török Erika), mások (Ferenczy Tibor, Molnár István és Tóth József) az új Alaptudományi tanszéken, mint vezetési és szervezési csoport folytatják munkájukat.
A tanszék által eddig felügyelt szakok közül a logisztikai mérnök alapszak az Informatika tanszékhez kerül, a műszaki menedzser alapszakot és a szakirányú továbbképzési szakokat (menedzser, minőségügyi rendszerek, logisztikai rendszerek) az Alaptudományi tanszék felügyeli a továbbiakban.

A Szervezéstudományi és logisztikai tanszék munkatársai elköltöztek a GAMF főépületéből, a 3. épület első emeletére a vezetési és szervezési szakcsoport, 4. épület harmadik emeletére a logisztikai szakcsoport. A GAMF főépület 3-4. emeletére költözött a Kertészeti és Vidékfejlesztési Kar.

A műszaki menedzser szak hallgatóinak adminisztratív feladatait Dömötörné Kovács Tünde (kovacs.tunde@nje.hu ,516-431) látja el.

Az oktatók e-mail címei változatlanok.

NAVIGARE NECESSE EST – hajózni kell – volt olvasható a tanszék belső életét szabályozó INFORMÁTOR-füzetek első oldalán a hetvenes években. Ezen latin bölcsesség évezredekkel ezelőtt született, de napjainkban is időszerű.

1963-at írunk. A megye vezetői “lobbiznak” a létesítendő felsőfokú iskoláért és Győr, illetve más városokkal szemben Kecskemét nyert: megszületik a döntés, hogy szeptemberben indulhat a Felsőfokú Gépipari Technikum a volt laktanya megmaradt épületeiben.

Az alapító tanárok között voltak a Matematika-Fizika Tanszék tanárai: Szemerey Andor és Hadi István a Katona József Gimnáziumból, Kalmár Sándor Csongrádról és Tóth László Kiskunfélegyházáról. Az ő tisztük volt, hogy megszervezzék a tanszéket az induló oktatáshoz.

Az első beiskolázáskor 224 nappali, 97 levelező és 85 esti tagozatos hallgatót vettek fel; számukra és még az eljövendő generációk számára kellett megszervezni a tanterveket matematikából és fizikából, kialakítani a számonkérés rendjét stb. Szinte hihetetlen így visszatekintve, hogy milyen nagyságrendű feladatot vállaltak – részben az egyetemi szisztémát átvéve. NÉGY FŐ.

Nézzük, hogy mit raktak a hajóba! Matematika: három féléves tantárgy, amely tartalmazza az egyváltozós függvények analízisét, algebrát, integrálszámítást és a valószínűségszámítást. Az első két félév gyakorlati jeggyel és vizsgával zárult, amely két részből állt: az írásbeli 10 feladatot tartalmazott és a 100 pontból 33 pont felett lehetett szóbelizni; a szóbelin előre rögzített tételsorból húztak a hallgatók és még a bizonyításokról is kellett, hogy fogalmuk legyen. A harmadik félév szigorlattal zárult hasonló módon.

Az első előadásokat Szemerey Andor tartotta a régi lovardában (ma tornacsarnok). Szinte hihetetlen, hogyan sikerülhetett ilyen jól összeállítani azt, hogy “mit és hogyan” tanítsunk akkor, amikor ezek mellett ezer más dolgot is kellett cselekedni. Még adminisztrátor sem volt a tanszék első helyén, a mostani két főigazgató-helyettesi szobában.

Ekkor a Parai Á. Gusztáv: Matematika I-V. köteteit használták matematika jegyzetnek, amelyek a felsőfokú technikumok számára készültek. Ezekben a jegyzetekben a matematikai alapfogalmak teljes részletességgel megtalálhatók – alapos okkal feltételezték akkor is, hogy a középiskolában nem tisztázódnak az anyagrészek, ismétléssel biztos tudást kell teremteni. Erre épülhet a műszaki tudományhoz nélkülözhetetlen matematikai apparátus. A gyakorlatokon egységes feladatsorokat használtak. A fizika című, három féléves tárgyat Tóth László főiskolai tanár állította össze, aki a kísérletezés híve volt, és harcolt a “kréta-fizika” ellen. A hallgatóknak mérési gyakorlatokat kellett végezni, s azokról jegyzőkönyvet benyújtani, amit kitölteni kaptak a “stenciles” időszakban, kijavítva pedig vissza. Tartalmazta majdnem a teljes fizikaanyagot: mechanikát, dinamikát, folyadékok és gázok fizikáját, hangtant és fénytant. A matematikához hasonló rendben folyt a számonkérés azzal a különbséggel, hogy szigorlat nem volt.

Elfogultsággal vádolhat a Tisztelt Olvasó, mégis dicsérnünk kell elődeinket. Szívvel, lélekkel, bölcs előrelátással, hihetetlen munkabírással példát állítanak számunkra. A “nulla-kettes” – mármint a matematika 0-ás, a fizika 2-es felvételi eredménnyel felvett hallgatók számára ilyen követelmények állítása feszültségekhez vezetett, de végzett hallgatóink karrierje az elmúlt 40 év alatt bizonyítékul szolgál arra, hogy “Teher alatt nő a pálma”, és a közös erőfeszítés nem hiábavaló. A fizika egyes területei aztán elvándoroltak a szaktanszékekhez. Így történt ez pl. a mechanikával, sőt volt olyan félév, hogy a fizikát teljes egészében felosztották (a mérnök oktatók), hogy aztán sok viszontagság után visszaálljon az eredeti rend.

Később is voltak ebben a témában oldal- és ellenszelek, de a hajó megy, és a rakománya ma már hiánytalan.

A “katonaszökevényekről” – így hívták tréfásan a hallgatókat -, kartonokat vezettek, melyen minden fontos információ megtalálható volt; a középiskolai matematika és fizika eredményektől a főiskolai matematika és fizika zárthelyik, vizsgák jegyeiig, a hiányzásokkal egyetemben.

Szemerey Andor tanszékvezető jó diplomáciai érzékkel és óriási pedagógiai tapasztalattal tudta képviselni a tanszék és a hallgatók (általuk sokszor láthatatlan) érdekeit nyugdíjba vonulásáig. Kalmár Sándor főiskolai tanár és Hadi István főiskolai docens pedig mindenben támogatták. Ebben a hősinek mondható időszakban Fekete Rudolf, a Kohó- és Gépipari Minisztérium osztályvezetője nem csak az egész intézményt, hanem a tanszéket is patronálta.

A tanszék feladata volt a “beiskolázás” segítése, a toborzás, a felvételi előkészítő tanfolyamok tartása matematikából, fizikából, a felvételi feladatok kitűzése is 1971-ig, és a közös érettségi-felvételikre elnökként való elutazás. Továbbá a FEB (fizikai dolgozók gyerekeinek) előkészítő tanfolyamok tartása, táborok szervezése, a SZET-es (“gyorstalpalóval” – 2 év alatt érettségizett) hallgatókkal való konzultálás a hetvenes évek közepétől jó másfél évtizeden keresztül.

1968-ban Tóth Imre, aki előtte két évig az Elektrotechnika Tanszék óraadója volt, 1969-ben Kovács Imre fizikus, 1970-ben Hajnal János tanszéki technikus, 1971-ben Karácsony Jánosné, 1972-ben Fekete Lászlóné, Szilágyi Lajos, Bakó Attila, dr. Bagány Mihály, 1974-ben Hajdú Edit lett a tanszék munkatársa.

A hatvanas évek végén a “nyaktagban” egy fizikalaboratóriumot, egy “pántlika” szobát és egy előszobácskát “birtokolnak”. Az órákat a régi kollégium (most Informatikai Intézet) zugaiban és a szaktanszékek laboratóriumaiban tartották meg.

1971-ben, szinte az egyetemekkel egy időben vezettük be a számítástechnika alapjai tantárgyat, melynek előadását Kalmár Sándor tartotta, heti egyórás gyakorlattal. Még csak elméletben, mert az egyetlen Cellatron számítógép csak gépi kódban volt programozható. Látnoki képesség kellett ahhoz, hogy ez a terület milyen fontos lesz majd a jövőben, és átszövi mindennapjainkat.

Ezen jövőbelátás révén Kalmár Sándor – tanszékvezetőségének idején – kötelezővé tette a tanszék minden tagjának a számítástechnika területén az önképzést. A tárgy tanítása kiegészült a Kovács Imre kollégánk által összeállított DEMOCOMP nevű demonstrációs készülékek gyakorlatokon való alkalmazásával. Ezek segítségével létre lehetett hozni logikai áramköröket – tulajdonképpen a mai digitális számítógépek velejét. A programozható HP-kalkulátorok megjelenése a HT iskolaszámítógépek, PC-k folyamatos tanulmányozására, a programozás megismerésére ösztönözte a tanszék minden tagját.

1972-ben a főépület elkészültével annak második emeletén kap helyet a tanszék, ahol 2002-ig volt található. A két fizikalaboratórium már nagy jelentőséggel bírt a kísérleti fizikai gyakorlatok színvonalas megtartásában. Hajnal János – immár tanszéki üzemmérnök – lelkes munkája segítette a fizikus kollégákat a “megálmodott” kísérletek létrehozásában.

1974-ben az önálló Számítástechnika Laboratórium vezetője Kovács Imre lesz, és a tárgy oktatása is elkerül a tanszékről. Ugyanakkor az új szakok létrejöttével a tanított matematikai terület az operációkutatás és numerikus analízis tárgyakkal bővül.

A kezdetektől a tanszék nagy részt vállalt a főiskola, a város, illetve a megye tudományos és kulturális életében is. Kalmár Sándor, aki 1974-1988-ig volt tanszékvezető, elnöki tisztét töltötte be a főiskola sportkörének, a Bolyai János Matematika Társulat és TIT Matematika Szakosztályának, a Műszaki Főiskolai SC-nek, aktívan sakkozott, és a GAMF Vonósnégyesének tagjaként hegedült. Részt vett antropológiai kutatásokban is, és az MTA INTERKOZMOSZ főmunkatársaként tevékenykedett. Dr. Bagány Mihály és Nagy Péter kollégák is több éven keresztül részt vettek a ROVKI-ban végzett tudományos kutatásokban.

Hadi István, a Bolyai János Matematikai Társulat megyei csoportjának titkáraként több mint egy évtizedig szervezte a Bács-Kiskun Megyei Matematikaversenyt – Koczur Zoltánné segítségével -, két fordulóban, több ezer résztvevővel. Az ő javaslatára hirdette meg a GAMF a műszaki főiskolák közti Neumann Jánosról elnevezett matematikaversenyt, az 1974/1975-ös tanévben. Ezt a versenyt az első három évben főiskolánk csapata nyerte, így annak ezüst serlege véglegesen hozzánk került, és a verseny véget ért. Ennek folytatásaként a következő évben az Ybl Miklós Főiskola meghirdette a Hajós György Matematikaversenyt, amelyet azóta is minden évben megrendeznek. Csapataink változó eredménnyel szerepeltek, de összességében mind egyéniben, mind csapatban szép sikereket értek el. Ezen a háromnapos versenyen minden évben részt veszünk. A 2003/2004. tanévit tanszékünk szervezte Hajdú Edit irányításával (aki rendszeresen versenybizottsági tag), közel 100 fő részvételével.

1974-75-ben elkészültek Kalmár Sándor, Hadi István, Tóth László matematika-, fizikatankönyvei, illetve jegyzetei. A Matematika I-IV. és a Matematikai praktikum és feladatgyűjtemény I-IV., a Numerikus analízis és Operációkutatás, Fizika I-II. kiadványok óriási segítséget jelentettek az oktatásban és a hallgatóknak a tanulásban. Ezek a jegyzetek a Műszaki Könyvkiadóval kötött szerződés miatt ma már nem nyomtathatók újra gazdaságosan. A nyolcvanas években dr. Bagány Mihály készített jegyzeteket fizikából. A 2000-es évek elejétől adják ki Bársony István Diszkrét matematika, dr. Szegedi József Matematikai statisztika, dr. Szablics Bálint Fizika jegyzeteit, és a Matematikai példatárat, ami a matematika két félévének anyagát öleli fel.

1976-tól napjainking évente kerül megrendezésre a műszaki főiskolák matematika-, fizika-, illetve ma már számítástechnika-oktatóinak országos konferenciája. 1977-ben és 2008-ban a tanszék biztosított helyet és szervezte ezt a konferenciát.

1988-1991-ig dr. Bagány Mihály a tanszék megbízott vezetője, 1991-1999-ig dr. Török Attila a Matematika és Fizika Tanszék tanszékvezetője. A nyolcvanas és a kilencvenes évek nagy politikai és társadalmi átalakulásainak nehézségei a tanszéket sem hagyták érintetlenül. A fejlődés és az egész iskolát átalakító átszervezések jótékony jelei a kilencvenes évek végére mutatkoznak meg. Ebben az időszakban – a küzdelmek közepette – egyetlen említésre méltó esemény a Biofizikus Kongresszus megrendezése. dr. Török Attila tanszékvezető, mint a Biofizikai Társaság elnökségének tagja szorgalmazta, hogy a GAMF legyen a házigazdája ennek a sikeres rendezvénynek.

Visszakanyarodva még két lényeges eseményt kell említeni. 1984-ben az országos integrációs hullám “kísérleti nyuszijaként” a Számítógép Laboratóriumot és a tanszékünket összevonták. Ez gondokat és feszültségeket okozott. A válásra 1988-ban került sor, amikorra már éppen “megszokták” egymást a felek. A másik említendő tény, hogy a hetvenes évek közepétől 1988-ig a Testnevelési Csoport tagjai: Vasvári Károly, Beregszászi Szabolcs és Mikó Zsuzsa is a tanszékhez tartoztak és vidámságot, üde színt hoztak az életünkbe. A tantervek változásairól, új szakok indításáról csak annyit, hogy a tanszéket mindig mélyen érintették.

1999 közepétől Keresztszeghy István a megbízott tanszékvezető. 2000 januárjában dr. Szegedi Józsefet nevezik ki, majd Keresztszeghy István lesz az Informatika Tanszék megbízott tanszékvezetője.

2000-ben a helyi felsőoktatási intézmények integrációjával létrejött a Kecskeméti Főiskola.

Keresztszeghy István, dr. Kovács Tamás, dr. Szegedi József nagy részt vállalnak az Informatika Tanszék újjászervezésében, illetve az Informatikai Intézet létrehozásában. Az eredmény látványos.

Dr. Bagány Mihály kollégánk mint a kar oktatási főigazgató-helyettese, minden munkából kivette részét. Új szabályzatok készítése, áttérés a kreditrendszerre stb.

2002-től a tanszék a Kalmár Sándor Informatikai Intézet részeként, annak legfelső emeletén kapott helyet, és nyitott tanszék lett.

Tanszékünknek 2003 januárjától megbízott, 2003 decemberétől kinevezett vezetője dr. Klebniczki József főiskolai tanár volt. Kutatási területe az optika, spektroszkópia és lézerfizika, melyet a PhD-fokozat megszerzése után is művelt a Szegedi Tudományegyetemen. A fizikus hallgatóknak digitális hálózatokból előadásokat tartott, a karon a műszaki informatikai szak szakfelelőse volt. Nagy odafigyeléssel segítette, ösztönözte a tanszéki tudományos munkát 2016-os nyugdíjazásáig.

2016 és 2017 között dr. Tuskó László a megbízott tanszékvezető, helyét 2017. májusától dr. Végh Attila vette át.