Tanszékek

Informatikai Tanszék

Please wait while flipbook is loading. For more related info, FAQs and issues please refer to DearFlip WordPress Flipbook Plugin Help documentation.

DR. PÁSZTOR ATTILA

tanszékvezető,
főiskolai tanár, PhD,

Kapcsolat:

Szakterület: Mesterséges Int.- robotika, kereső algoritmusok, C;C++;C#; robotprogramozás

Kutatási terület: Mobil robot swarm-ok, Innovatív eszközök és módszerek hatásainak vizsgálata a programozás és az informatika oktatásban

Publikációs jegyzék

Oktatott tárgyak:  Pogramozás I; Programozás II; Programozási paradigmák és technikák, Problémaosztályok, algoritmusok, Mesterséges Intelligencia alapjai, Számítástechnika alapjai; Modell-robotok programozása

ÉRSEK-SZUGYICZKI ANIKÓ

tanszéki adminisztrátor

Kapcsolat:

AGG PÉTER

tanársegéd

Kapcsolat:

Szakterület: hálózatok, SDN, adatbázisok, programozás

Kutatási terület: Szoftver által definiált hálózatok

Publikációs jegyzék

Oktatott tárgyak:  Programozás I., Programozás II., Adatbázisok I., Adatbázisok II., Hálózatok I., Hálózatok II., Mobil alkalmazások

DR. ALVAREZ GIL RAFAEL PEDRO

főiskolai tanár, PhD

Kapcsolat:

Szakterület: Algoritmusok, szoftverfejlesztés, Web-fejlesztés

Kutatási terület: Számítási intelligencia, webes alkalmazások, közlekedés számítógépes szimulációja

Publikációs jegyzék

Oktatott tárgyak:  Problémaosztályok, algoritmusok, Web-programozás I és II, Java alkalmazások

DR. BOLLA KÁLMÁN MILÁN

főiskolai docens, PhD

Kapcsolat:

Szakterület: ASP.NET MVC, Android alkalmazásfejlesztés, WPF, UWP

Kutatási terület: Mobil robot swarm-ok, Képfeldolgozás és alakfelismerés

Publikációs jegyzék

DR. CSÍK NORBERT

egyetemi docens, PhD

Kapcsolat:

Szakterület: Analóg elektronika, C/C++ alkalmazásfejlesztés, programozás, sztochasztikus optimalizálás

Kutatási terület: Orvosi jelfeldolgozás, algoritmusfejlesztés, sztochasztikus optimalizálás

Publikációs jegyzék

Oktatott tárgyak:  Elektronika, Elektrotechnika, Digitális technika, Irányítástechnika, Jelek és Rendszerek

DOBJÁN TIBOR

tanársegéd

Kapcsolat:

Szakterület: Számítógépes jelfeldolgozás

Kutatási terület: Akusztikus események identifikációja és lokalizációja

Publikációs jegyzék

Oktatott tárgyak:  Pneumatika, Hidraulika, Labview programozás, Ipari folyamatok mérése

DRENYOVSZKI RAJMUND

tanársegéd

Kapcsolat:

Szakterület: digitális technika, irányítástechnika, beágyazott rendszerek, adatelemzés, rendszerintegráció

Kutatási terület: Kiberfizikai rendszerek, Smart Grid, jelfeldolgozás

Publikációs jegyzék

Oktatott tárgyak:  Digitális technika, Irányítástechnika, Programozás II., Mikrovezérlők és mikroelektronikai elemek, Mikrovezérlős rendszerfejlesztés, Járművekben alkalmazott beágyazott rendszerek

FARKAS ATTILA

tanszéki mérnök

Kapcsolat:

Szakterület: digitális technika, programozás, webfejlesztés, beágyazott rendszerek

DR. FÁBIÁN CSABA

főiskolai tanár, PhD

Kapcsolat:

Szakterület: inforrmációs rendszerek, erőforrás-tervezés, optimalizálási eljárások

Kutatási terület: döntéstámogatás véletlen paraméterek mellett

Publikációs jegyzék

Oktatott tárgyak:  Vállalati információs rendszerek, Optimalizálási eljárások

GÖCS LÁSZLÓ

tanársegéd

Kapcsolat:

Szakterület: IT biztonság, IDS rendszerek, Windows és Linux szerver adminisztráció

Kutatási terület: Anomália alapú behatolás érzékelő rendszerek

Publikációs jegyzék

Oktatott tárgyak:  Informatika biztonság alapjai, Windows hálózati adminisztráció, Linux hálózati adminisztráció, Hálózatok I., Informatikai projektfeladat, Windows alapú operációs rendszerek, Linux alapú operációs rendszerek, Médiatechnika alapjai

GURKA DEZSŐNÉ CSIZMÁS EDIT

tanársegéd

Kapcsolat:

Szakterület: C/C++, C#, python programozás

Kutatási terület: Sztochasztikus modellezés

Publikációs jegyzék

Oktatott tárgyak:  Programozás I., Programozás II., Programozási paradigmák és technikák, Problémaosztályok, algoritmusok, Vizuális programozás, Szoftvertechnológia, Haladó programozás

HALCZMAN SZILVIA

mérnöktanár

Kapcsolat:

Publikációs jegyzék

Oktatott tárgyak:  Programozási paradigmák és technikák, Vizuális programozás, Szoftvertechnológia

IRHÁZI ZOLTÁN

mesteroktató

Kapcsolat:

DR. JOHANYÁK ZSOLT CSABA

tudományos dékánhelyettes, főiskolai tanár, PhD

Kapcsolat:

Szakterület: .NET programozás C# nyelven, vizuális programozás, szoftvertechnológia, Linux és Windows hálózatok

Kutatási terület: számítási intelligencia módszerek, szoftver által definiált hálózatok

Publikációs jegyzék

Oktatott tárgyak:  Vizuális programozás, Szoftvertechnológia, Szoftver által definiált hálózatok, Visual programming, Linux network administration, Linux for beginers, Introduction to Matlab programming

KÁTAI-URBÁN GÁBOR

mesteroktató

Kapcsolat:

Szakterület: Ipari képfeldolgozás, PLC és robotprogramozás

Kutatási terület: Számítógépes látás, 3D rekonstrukció, Kamerarendszerek

Publikációs jegyzék

Oktatott tárgyak:  Ipari berendezések PLC-s irányítása, Ipari rendszertechnika, Robottechnika I., Ipari képfeldolgozás, Operációs rendszerek, Számítógép architektúrák

DR. KÓSA JÁNOS

főiskolai tanár, PhD

Kapcsolat:

Szakterület: Villamosságtan, szupravezetők alkalmazása

Kutatási terület: Szupravezetők alkalmazása az energia szektorban

Publikációs jegyzék

Oktatott tárgyak:  Elektrotechnika, Szupravezetők alkalmazása

KOSZNA FERENC

tanszéki mérnök

Kapcsolat:

Szakterület: Ipari képfeldolgozás, PLC és robotprogramozás

Kutatási terület: Számítógépes látás, 3D rekonstrukció, Kamerarendszerek

Publikációs jegyzék

Oktatott tárgyak:  Operációs Rendszerek, Számítógép Architektúrák I és II, Informatika, Programozás I és II

DR. KOVÁCS LÓRÁNT

dékán, főiskolai tanár, PhD

Kapcsolat:

Szakterület: digitális jelfeldolgozás, adaptív algoritmusok, irányítástechnika, LabVIEW programozás

Publikációs jegyzék

KOVÁCS MÁRK

tanszéki mérnök

Kapcsolat:

Szakterület: iOS alkalmazások fejlesztése, ASP.NET Core Razor Pages

Oktatott tárgyak: Hálózati alapismeretek, Fejlesztés mobil eszközökre I (iOS), Java alkalmazások

DR. KOVÁCS TAMÁS

főiskolai tanár, PhD

Kapcsolat:

Szakterület: számítógépes hálózatok, szoftverfejlesztés

Kutatási terület: számítógépes szimuláció, rajintelligencia, közlekedési modellek

Publikációs jegyzék

Oktatott tárgyak:  Hálózatok II, Hálózati alkalmazásfejlesztés, Játékfejlesztés

MEDGYES KRISZTIÁN

tanársegéd

Kapcsolat:

Szakterület: hálózatok, programozás, IT biztonság, Linux

Kutatási terület: Szenzorhálózatok, Optimalizálás, Hatékonyság növelés, szerver menedszment

Publikációs jegyzék

Oktatott tárgyak:  Hálózatok I., Hálózatok II., Hálózatépítés, Hálózat tervezés alapjai, Unix alapú operációs rendszerek, Linux ismeretek, Windows alapú operációs rendszerek, Informatikai projektfeladat, Programozás I, Programozás II., Szoftverüzemeltetés, Szoftverüzemeltetés II, Számítógép hálózatok, Kisvállalati Windows hálózatok adminisztrálása, Hálózatok, Programozás

DR. MEGYESI ZOLTÁN

egyetemi docens, PhD

Kapcsolat:

Szakterület:Képfeldolgozás, Számítógépes Látás, programozás C, C++, CLI/C++, C#

Kutatási terület:3D modellalkotás fényképekből, Képfeldolgozás és Számítógépes Látás

Publikációs jegyzék

Oktatott tárgyak:Operációs Rendszerek, Ipari Képfeldolgozás, Üzleti Informatika

DR. PAP-SZIGETI RÓBERT

főiskolai tanár, PhD

Kapcsolat:

Szakterület: Adatbázisok, Web-programozás

Kutatási terület: oktatáselmélet, oktatásmódszertan

Publikációs jegyzék

Oktatott tárgyak:  Adatbázisok I, Adatbázisok II, Web-programozás I, Web-programozás II

PÉTER ÁDÁM MARTIN

tanszéki mérnök

Kapcsolat

PILLER LÁSZLÓ

tanszéki mérnök

Kapcsolat:

Szakterület: Pneumatika, PLC és ipari robot programozás

Oktatott tárgyak:  Pneumatikus irányítástechnika, Robottechnika I, Robottechnika II. Robottechnika, Bevezetés a PLC- és robottechnikába

DR. PINTÉR ISTVÁN

főiskolai tanár, PhD

Kapcsolat:

Szakterület: számítógép-technika, digitális jelfeldolgozás, alakzatfelismerés

Kutatási terület: jelfelismerés, gépi tanulás

Publikációs jegyzék

Oktatott tárgyak:  informatika, számítógép-architektúrák, digitális jelfeldolgozás, intelligens rendszerek, ipari folyamatok méréstechnikája

SÁRI BENCE

 tanszéki mérnök

Kapcsolat:

Szakterület: Beágyazott rendszerek, 3D nyomtatás

DR. SUBECZ ZOLTÁN

adjunktus, PhD

Kapcsolat:

Szakterület: Elektronika, Informatika, Programozás, Webprogramozás, Java, PHP, C#, Adatbázisok, Térinformatika, Mesterséges intelligencia, Adatbányászat, Szövegbányászat

Kutatási terület: Adatbányászat, Szövegbányászat, Információ kinyerés természetes nyelvű szövegekből, Mesterséges intelligencia, Gépi tanulás

Publikációs jegyzék

Oktatott tárgyak:  Java programozás, Webprogramozás 1-2, Web-programming angol nyelven, Vizuális programozás, Adatbázisok, Térinformatika, Üzleti informatika, Office alkalmazások, Elektronika és irányítástechnika

VINCZE IMRE

mesteroktató

Kapcsolat:

Szakterület: Pneumatika, hidraulika, ipari folyamatok mérése PLC programozás, informatika

Oktatott tárgyak:  Pneumatikus irányítástechnika, Hidraulikus irányítástechnika, Ipari információs rendszerek, Ipari folyamatok mérése, Informatika

ZSUPÁNYI KRISZTIÁN

tanszéki mérnök

Kapcsolat:

Szakterület: Mikrovezérlők, Beágyazott rendszerek, Elektronika, Digitális technika,.NET programozás, Webfejlesztés

Oktatott tárgyak:  Webprogramozás II., Digitális technika, Elektronika, Mikrovezérlők és mikroelektronikai elemek, Mikrovezérlős rendszerfejlesztés, Járművekben alkalmazott beágyazott rendszerek

 

DR. LELKES ZOLTÁN

főiskolai tanár, PhD

Kapcsolat:

Szakterület: műszaki tudományok, logisztika

Kutatási terület: matematikai optimalizálás, ellátási lánc, összetett termelési és logisztikai rendszerek szintézise és optimalizációja

Publikációs jegyzék

Oktatott tárgyak:  Raktározási logisztika, Projektszoftverek, Adatbázisok, Vállalati logisztika, Ellátási lánc menedzsment, Optimalizáció és Szimuláció, Innovatív gyártáslogisztikai esettanulmány, Logisztikai hálózatok, Termelési rendszerek

BAJÁKINÉ SZŰCS ÉVA

adminisztrátor

BOLDIZSÁR ADRIENN

tudományos segédmunkatárs

MIHÁLY ZSOLT

tudományos segédmunkatárs

RAGÓ RITA

tanszéki mérnök

  • Tel:
  • Iroda:
  • E-mail:

DR. TÖRÖK ERIKA PHD

főiskolai tanár

Alapismeretek
  • Problémaosztályok, algoritmusok
  • Villamosságtan
Rendszertechnika
  • Digitális technika
  • Mikroprocesszorok rendszertechnikája
  • Számítógép-architektúrák
  • Jelek és rendszerek
  • Hálózatok
  • Operációs rendszerek
  • Irányítástechnika
Programozás
  • Programozás
  • Programozási paradigmák és technikák
  • Vizuális programozás
  • Szoftvertechnológia
  • Java alkalmazások
  • WEB-programozás
Információs rendszerek
  • Adatbázisok
  • Vállalati információs rendszerek
  • Az informatikai biztonság alapjai
Ipari informatika és mikrovezérlők
  • Érzékelők fizikája
  • Robottechnika
  • Digitális jelfeldolgozás
  • Intelligens rendszerek
  • Ipari információs rendszerek
  • Ipari képfeldolgozás
  • Mikrovezérlők, mikroelektronikai elemek
  • Mikrovezérlős rendszerfejlesztés
Mobilalkalmazások fejlesztése
  • Fejlesztés mobil eszközökre
  • Játékfejlesztés
  • Alkalmazásfejlesztés web-es technológiákkal
Hálózati és web-technológiák
  • A távközlés fizikája
  • Mesterséges intelligencia alapjai
  • Webalkalmazások fejlesztése ASP.NET-tel
  • Elektronika
  • Optimalizálási eljárások
  • Windows hálózati adminisztráció
  • Linux hálózati adminisztráció
  • Hálózati alkalmazások fejlesztése

Oktató: Agg Péter
Elérhetősége: agg.peter@gamf.uni-neumann.hu

TDK munka címe és rövid leírása:

SDN hálózatok forgalomirányító mechanizmusának elemzése, vizsgálata

SDN kutatási projektünk keretében új forgalomirányító algoritmust fejlesztünk, aminek megalkotásához elengedhetetlenül szükséges a meglévő SDN hálózatoknál alkalmazott algoritmusok elemezése. A dolgozat célja SDN hálózatok számítógépes modellezése, tulajdonságaik meghatározása, forgalomirányítás vizsgálata, eredmények mérése, rögzítése, monitorozása A szoftver által definiált hálózatok (SDN) egy olyan hálózati megoldás, melynek az egyik legfontosabb jellemzője, hogy szétválasztja a vezérlési síkot és az adatsíkot az eszközökben, így a hálózati eszközök csak továbbító eszközökként működnek, a vezérlés pedig központosításra kerül a felsőbb szintek segítségével. Ez az elkülönítés biztosítja a megfelelő irányíthatóságot a programozható interfészeken keresztül.


Hagyományos komplex hálózatok forgalomirányító mechanizmusának elemzése, vizsgálata

SDN kutatási projektünk keretében új forgalomirányító algoritmust fejlesztünk, aminek megalkotásához elengedhetetlenül szükséges a hagyományos hálózatoknál alkalmazott forgalomirányító algoritmusok elemezése. A dolgozat célja hagyományos komplex hálózatok számítógépes modellezése, tulajdonságaik meghatározása, forgalomirányításának vizsgálata, eredmények mérése, rögzítése, monitorozása.

Oktató: Dr. Bolla Kálmán, Dr Pásztor Attila
Elérhetősége: bolla.kalman@gamf.kefo.hu; pasztor.attila@gamf.kefo.hu

TDK munka címe és rövid leírása:

Okos telefonos alkalmazás Rubik kocka kirakására vak személyek számára

Egy olyan mobiltelefonos alkalmazás továbbfejlesztése ami segítségével a vakok és gyengénlátók számára lehetőség nyílik egy Rubik kocka kirakására

Oktató: Dr. Johanyák Zsolt Csaba
Elérhetősége: johanyak.csaba@gamf.uni-neumann.hu

 

TDK munka címe és rövid leírása:

Órarendtervező alkalmazás fejlesztése

Egy tanszék órarendjének megtervezésére képes grafikus felületű alkalmazás fejlesztése erős és gyenge kényszerek figyelembe vételével.


Deep learning alapú számítógépes hálózati behatolásérzékelés

A behatolás érzékelő rendszerek a számítógépes hálózatok védelmének kulcsszereplői. Működésük hatékonyságának kulcsa a tanítás megvalósítása, ami igen nagy mennyiségű adat felhasználásával történik. A mély tanulást támogató ún. mély neurális hálózatok ehhez a feladathoz hatékony segítséget nyújthatnak.

Oktató: Drenyovszki Rajmund
Elérhetősége: drenyovszki.rajmund@gamf.uni-neumann.hu

 

TDK munka címe és rövid leírása:

Kódgenerálás MATLAB és Simulink segítségével mikrovezérlőre

Beágyazott rendszerek fejlesztése során egy lehetőség, hogy az alkalmazásunkat/algoritmusunkat először PC-n pl. MATLAB környezetben írjuk meg, aminek helyességéről könnyen meg tudunk győződni. A tesztelést követően a C kódot nem kézzel írjuk meg magunk, hanem helyette automatikus kódgenerálással hozzuk létre. A feladat során a MATLAB/Simulink környezetben meglévő kódgenerálási lehetőségeket kellene felderíteni, majd egy mintapéldán keresztül bemutatni használatukat.

Oktató: Drenyovszki Rajmund, Zsupányi Krisztián
Elérhetősége: drenyovszki.rajmund@gamf.uni-neumann.hu

 

TDK munka címe és rövid leírása:

„Smarty” járművezérlőre algoritmusok fejlesztése

Egy kutatási témánkban (Smarter Transport) járművekben alkalmazható, vezetőt segítő beágyazott vezérlő rendszert fejlesztünk (neve: Smarty), aminek működéséhez algoritmusokat szeretnénk létrehozni. Ilyen pl. a szenzorok jeleinek (hőmérséklet, páratartalom, gyorsulás, yaw-rate, stb.) folyamatos mentése és azok, időközönként Wifi-n keresztül történő továbbítása út mellett elhelyezett egységek részére. Másik algoritmus a jármű menet közben becsüli az addig megtett pályája és más adatok (GPS, dinamikai jellemzők, betáplált menetirány) segítségével a következő másodpercekre a pályát (tehát hova és milyen útvonalon halad tovább a jármű). Harmadik elképzelhető feladat már a pályabecslésre épül és a célja a veszélyes helyzetek (pl. lehetséges ütközés) előrejelzése és a sofőr figyelmeztetése.

 

Oktató: Prof. Dr. Vajnai Tibor, Dr. Fábián Csaba, Gurka Dezsőné Csizmás Edit
Elérhetősége: vajnai.tibor@gamf.uni-neumann.hu, fabian.csaba@gamf.uni-neumann.hu, csizmas.edit@gamf.kefo.hu

TDK munka címe és rövid leírása:

Közlekedési rendszerekkel kapcsolatos vizsgálatok

Közlekedéssel kapcsolatos véletlen jelenségek szimulálása és sztochasztikus optimalizálással való megoldása.

Oktató: Subecz Zoltán
Elérhetősége: subecz.zoltan@gamf.uni-neumann.hu

TDK munka címe és rövid leírása:

Webes szövegbányászat

Egy kiválasztott tématerületen belül több ezer internetes oldalról szövegek, adatok kigyűjtése. A szövegekben releváns információk megkeresése adatbányászati, mesterséges intelligencia és gépi tanulásos módszerekkel. A programok megírása Java nyelven.

A tanszék előtörténete

Kecskeméten 1964-ben alakult meg a Felsőfokú Gépipari technikum, amiből 1969-ben jött létre a kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola, a GAMF. Kezdetben egy szakon, gyártástechnológia szakon folyt az oktatás, majd beindult a gépipari automatizálási szak, később a gyártástechnológia szakon belül a tartalmilag teljesen elkülönült műanyagfeldolgozó ágazat. Ezzel az oktatási struktúrával fogadta a főiskola a számítástechnika megjelenésének eseményeit a hatvanas évek végén.
1969-ben került a GAMF-ra az első elektronikus számítógép, egy NDK gyártmányú Cellatron Ser2d, majd 1970-ben a hazai gyártású (KFKI) TPA1001, mindkettőt a Kohó és Gépipari Minisztárium (KGM) támogatásával sikerült beszerezni.
A Cellatron csak gépi kódban programozható eszköz volt, 384 szavas mágnesdobos memóriával, villamos írógéppel és lyukszalagos eszközökkel. A TPA1001 4096 szavas ferrittáral volt felszerelve, assembler és FOKAL programokat lehetett rajta futtatni, később a FORTRAN és a BASIC programozás lehetőségét is megteremtették.
A gépeket az Elektrotechnika és Kibernetika Tanszék üzemeltette. A hallgatók a tanszék és a Kollégium által közösen szervezett, Madarász László által vezetett Számítástechnikai Szakosztály keretein belül készíthettek és futtathattak programokat. Néhány tantárgyon belül az oktatók már alapvető számítástechnikai ismereteket is nyújtottak, néhány órás keretben (az Elektrotechnika és Kibernetika Tanszéken, a Matematika Tanszéken).
Az 1971/72-es tanévben, központi előírásra a felsőoktatási intézményekben meg kellett kezdeni a számítástechnika tantervi oktatását. A GAMF nemcsak az általános számítástechnikai alapképzésre vállalkozott (a Számítástechnika alapjai tantárgy bevezetésével), hanem két szakirányt is beindított. Az automatizálási szakon belül számítógépes specialistákat, a gyártástechnológia szakon belül rendszerszervezőket kezdett képezni a főiskola. Előbbiek a programozással és a hardverrel ismerkedtek meg, utóbbiak elsősorban az adatfeldolgozás problémakörével.
1974-ben alakult meg az önálló Számítástechnikai Laboratórium, Kovács Imre vezetése alatt. 1979-ben Magyar József vette át a laboratórium vezetését. A központi előírásra végrehajtott integrációs lépések egyikeként 1984-ben az önálló Számítástechnika Laboratórium megszűnt, az eszközöket és a munkatársakat a Matematika-Fizika Tanszék fogadta be.
A Központi Számítástechnikai Fejlesztési Program keretében a GAMF új, nagyobb teljesítményű gépre pályázhatott, így 1985-től a Számítástechnikai Laboratóriumban a korábbiak helyén egy VIDEOTON gyártású R10 (ESZ1010) gép működött, négy helyi terminállal. A géphez sornyomtató és lyukkártyakezelő periféria is tartozott. Később már nyolc helyi és egy kihelyezett terminál (a Műanyagfeldolgozó Technológia Tanszéken) biztosított nagyobb közvetlen hozzáférést a géphez.
Az R10-hez teljes hallgatói hozzáférést szervezett a laboratórium, a hallgatók lyukkártyán adták le programjukat, másnap hibajegyzéket, sikeres programfutás esetén futási eredményeket kaptak. A hallgatói programokat a késő esti órákban dolgozták fel a gépen az operátorok.
A következő években megjelentek az első, mikroprocesszoros személyi számítógépek a tanszékeken, megkezdődött a számítástechnikai alkalmazások kutatása. A legtöbb tanszéken üzemeltettek néhány Commodore 64 gépet, majd megjelentek az első IBM PC-k és klónjaik. Egyre inkább érett a helyzet arra, hogy a GAMF-on az informatikai fejlesztéseket, az üzemvitelt, az informatika-oktatást hatékonyabb tantervi és szervezeti megoldásokkal kell támogatni. Szükségessé vált az önálló oktatási terület kialakítása, és ennek gondozására egy új oktatási szervezeti egység kialakítása.

A műszaki informatika szak indítása

1988. novemberében tárgyalta a Főiskolai Tanács a tanterv korszerűsítés irányelveit. A felvázolt moduláris tanterv, a rögzített méretű, előírt jellegű modulokkal már a mai tantervi struktúra előfutárának tekinthető. Az előterjesztés bevezetőjéből kiderül, hogy pillanatnyilag egyetlen szak oktatása végezhető a GAMF-on, a gépészeti szaké. A minisztériumi irányelvek egy további szak beindításának lehetőségét kínálták fel, a határterületi informatikai mérnökképzését, azaz nálunk a műszaki informatikus képzését.
1989. júniusában a Főiskolai Tanács ülésén Dr. Kulcsár Béla főigazgató bejelentette, hogy ősszel megkezdődik a tantervek korszerűsítése, a moduláris jelleg kialakítása, s megtörténnek az előkészületek a műszaki informatikus szak beindítására, az informatika tanszék megalapítására. Novemberben tárgyalta a Tanács a GAMF távlati fejlesztési tervének időarányos teljesülését és a terv módosítását. A tervben megjelent a műszaki informatikai szak indítása. A szakindítási kezdeményezést 1990. márciusában a Főiskolai Tanács elfogadta, így azt elküldte a GAMF vezetése a miniszteriális szervekhez. A kérelemben szerepelt, hogy a főiskola Informatika Tanszéket szervez a műszaki informatikus képzés kezelésére, irányítására.
A leendő műszaki informatika szak tantervének kidolgozására bizottságot állított fel a főigazgató, a bizottság elnöke Madarász László, az Elektrotechnika és Kibernetika Tanszék vezetője lett. A tantervnek a többi tantervvel párhuzamosan, azokkal egy időben el kell készülnie.

Az Informatika Tanszék felállítása

1991 március 14.-én a főigazgató előterjesztésére a Főiskolai Tanács egyhangúlag elfogadta, hogy a GAMF Informatika Tanszéket alapít. Az előkészítő munkálatok irányításával is Madarász Lászlót bízta meg a főigazgató. 1991. március 27.-i tanácsülésen a bizottság már javaslatot tett az új tanszék gondozásába kerülő tantárgyakra. Május 27.-én a Főiskolai Tanács kimondta, hogy július 1-től a Matematika-Fizika Tanszéktől különválasztva, önállóan működik az Informatika Tanszék.
A tanszék felállításához szükséges teljes dokumentációt 1991. június 17.-én tárgyalta a Főiskolai Tanács, egy rendkívüli ülésén, ahol más napirendi pont nem is volt. A bizottsági előterjesztés pontosította a tantárgyak körét, felvázolta a szükséges személyi és tárgyi feltételeket, az esetleges hiányok megoldásának lehetőségeit. Meghatározták a GAMF hallgatónak megoszlását az új szak belépését követően, ismertették az új tanszék várható óraterhelését.
A bizottság elsődleges feladata az volt, hogy mutassa ki, megoldható-e a műszaki informatika szak indítása 1991 őszén. Erre a kérdésre igenlő választ adtak, bemutatva, milyen oktatói felvételekre, milyen eszközrendszerre van ehhez szükség. Mindezt a nyár folyamán meg kell teremteni. Ezt a munkát az Informatika Tanszék vezetőjének kell irányítania, ezért a tanszék felállítása nem várhat tovább.
Az előterjesztést a tanács elfogadta, a határozat kimondta, hogy az Informatika Tanszéket július 1. napjával a GAMF felállítja. A tanszék élére megbízott vezetőként a főigazgató Madarász Lászlót nevezte ki. négy hónapra.
1991. június 21.-én a főigazgató a bizottsági javaslatnak megfelelően a Matematika-Fizika Tanszékről az új tanszék állományába helyezte át Lóczi Erzsébetet, Kárpáti Bélát, Nagy Sándort, Juhász Pálnét, Kárpáti Bélánét, Manóné Temesi Editet, az Elektrotechnika és Kibernetika Tanszékről pedig Pintér Istvánt. Ők tehát az Informatika Tanszék alapító tagjai, akik a megbízott tanszékvezető, Madarász László irányításával megkezdték az őszi tanévkezdésre való felkészülést. Rövidesen megjelentek a pályázati hirdetések, a tanszékvezetői állásra és a további tanszéki munkakörökre.
Madarász László felkérésére a GAMF tanszékei a rendelkezésükre álló, de nélkülözhető számítástechnikai eszközöket felajánlották az új tanszék számára, hogy az indulás zökkenőmentes legyen. 1991. őszén megkezdődött a Műszaki Informatikus üzemmérnökök képzése, az új tanszék teljesítette a vállalt feladatát. A tanszék az oktatási főépület első emeletén helyezkedett el, ahol korábban a Számítástechnika Laboratórium is működött.
A pályázati felhívásokra nagy volt az érdeklődés, 1991. november elsején Madarász László átadta a tanszék vezetését a kinevezett új vezetőnek, Hermann Gyulának. Addigra a többi álláshelyet is sikerült betölteni, az új tanszéki munkatársak Johanyák Zsolt Csaba, Mityók Lajos, Nagy Sándor, Sékou Tidiani Coulibali voltak.

Az Informatika Tanszék első évtizedei

 

A tanszék története 2002-2010

 2002-ben jelentős változás történt az Informatika Tanszék életében: a Matematika és Fizika, az Automatizálási és az Elektrotechnika Tanszékekkel együtt része lett az újonnan megalakuló Kalmár Sándor Informatikai Intézetnek. Az intézet névadója a Matematika és Fizika Tanszék nemrég elhunyt korábbi vezetője volt. Ez a változás az egész kar életében újdonságnak számított, hiszen korábban nem volt példa rá, hogy egy közbenső vezetési szint legyen jelen a tanszékek és a kar vezetése közt. Szakmai szempontból megítélve az intézet létrejötte mindenképp hasznos volt, különösen a mérnökinformatikus szak szempontjából, mivel a szak gondozásáért elsősorban felelős tanszékek egy közös irányírás alá kerültek. Az intézet létrejötte komoly infrastruktúrális fejlődést is hozott a karon: megépült az intézet új épülete, tíz darab számítógépes laborral, és több mint 25 oktatói irodával. Ez hatalmas előrelést jelentett a mérnökinformatika szak oktatásának technikai feltételeiben. A kezdeti elképzelés az volt, hogy az intézetigazgatói posztot a négy intézeti tanszék vezetője, négyévenként egymást váltva, fogja betölteni. Az első négyéves ciklusban az intézet igazgatója az Informatika Tanszék akkori vezetője, Dr. Kovács Tamás volt. Később ez a vezető-váltási terv az intézet 2010-es megszűnése miatt nem valósult meg. Az Informatika Tanszék történetének ezt a szakaszát legmarkánsabban a minősített oktatók számnak, és egyúttal a kutatási potenciál gyarapodása jellemezte. 2002-őt követően az első néhány éveben elsősorban más intézményekből jöttek PhD fokozattal rendelkező kollégák a tanszékre oktatni nem teljes állásban: Dr. Kovács László, Dr. Kovács Szilveszter, , Dr. Lukovszki Tamás, Dr. Porkoláb Zoltán. Később a tanszéken teljes állásban dolgozó kollégák is szereztek doktori fokozatot: Dr. Johanyák Csaba, Dr. Pap-Szigeti Róbert, Dr. Pásztor Attila, Dr. Bolla Kálmán. Dr Vajnai Tibor és Dr. Alvarez Gil Rafael Pedro pedig versenyszférából érkezve gyarapították a PhD fokozattal rendelkezők számát.

Tisztelt Műszaki Menedzser Hallgató!

2020. augusztus 1-től megváltozott a GAMF kar felépítése.

A Szervezéstudományi és logisztikai tanszék oktatói két tanszékhez tartoznak, egy részük az Informatika tanszéken logisztikai csoportként (Bajákiné Szűcs Éva, Boldizsár Adrienn, Mihály Zsolt, Oláh Béla, Ragó Rita és Török Erika), mások (Ferenczy Tibor, Molnár István és Tóth József) az új Alaptudományi tanszéken, mint vezetési és szervezési csoport folytatják munkájukat.
A tanszék által eddig felügyelt szakok közül a logisztikai mérnök alapszak az Informatika tanszékhez kerül, a műszaki menedzser alapszakot és a szakirányú továbbképzési szakokat (menedzser, minőségügyi rendszerek, logisztikai rendszerek) az Alaptudományi tanszék felügyeli a továbbiakban.

A Szervezéstudományi és logisztikai tanszék munkatársai elköltöztek a GAMF főépületéből, a 3. épület első emeletére a vezetési és szervezési szakcsoport, 4. épület harmadik emeletére a logisztikai szakcsoport. A GAMF főépület 3-4. emeletére költözött a Kertészeti és Vidékfejlesztési Kar.

A műszaki menedzser szak hallgatóinak adminisztratív feladatait Bajákiné Szűcs Éva helyett Dormán Tímea (dorman.timea@gamf.uni-neumann.hu, 516-431) látja el.

Az oktatók e-mail címei változatlanok.

Oktatóink és hallgatóink számára ingyenesen rendelkezésre állnak a DataCamp (https://www.datacamp.com/) interaktív online tananyagai Python, R, SQL, és sok más témakörben.

A JetBrains támogatásának köszönhetően az oktatásban ingyenesen használhatjuk a ReSharper Ultimate-t a szoftverfejlesztés oktatásához.

A PremiumSoft támogatásának köszönhetően az oktatásban ingyenesen használhatjuk adatbáziskezelési feladatokhoz a Navicat Premium Essential programot. 

Az AIMMS támogatásának köszönhetően az oktatásban ingyenesen használhatjuk az AIMMS modellező rendszert kutatási és oktatási célokra

Alaptudományi Tanszék

VEZETŐJE:
DR. OSZTÉNYI JÓZSEF

főiskolai docens

  • Tel: 76/516-430
  • Iroda: 3/18
  • Fogadóóra: hétfő 3-4. óra terem: 3/16

    Email: osztenyi.jozsef@gamf.uni-neumann.hu

 

BRINDZA ATTILA

főiskolai docens, oktatási és képzési igazgató

  • Tel: 76/516-315
  • Iroda: Oktatási és Képzési Igazgatóság, főépület, földszint 3-as iroda
  • Fogadóóra: péntek 5.óra, terem: Oktatási és Képzési Igazgatóság, főépület, földszint 3-as iroda
 

DORMÁN TÍMEA

igazgatási ügyintéző

  • Tel: 76/516-431
  • Iroda: 3/17
           Email: dorman.timea@gamf.uni-neumann.hu

BÁRSONY ISTVÁN

mérnöktanár

  • Tel: 76/516-437
  • Iroda: 3/15
  • Fogadóóra: csütörtök 5-6. óra, terem: 3/15

    Email: barsony.istvan@gamf.uni-neumann.hu

DOBJÁNNÉ DR. ANTAL ELVIRA MERCÉDESZ

főiskolai docens

  • Tel: 76/516-438
  • Iroda: 3/14
  • Fogadóóra: kedd 3-4. óra

    Email: antal.elvira@gamf.uni-neumann.hu

DR. GÖRBE MIHÁLY

főiskolai docens

  • Tel: 76/516-436
  • Iroda: 3/12
  • Fogadóóra: szerda 5-6. óra terem: 3/12 vagy 3/5

    Email: gorbe.mihaly@gamf.uni-neumann.hu

DR. GYŐRFFI LAJOS

adjunktus

  • Tel: 76/516-437
  • Iroda: 3/14
  • Fogadóóra: kedd 2. óra terem: 3/15

    Email: gyorffy.lajos@gamf.uni-neumann.hu

JUSZTIN MÁRIA ZSUZSANNA

mérnöktanár

  • Tel: 76/516-435
  • Iroda: 3/11
  • Fogadóóra:hétfő, kedd, csütörtök, péntek 4. óra terem: 3/13

    Email: jusztin.zsuzsanna@gamf.uni-neumann.hu

DR. KELECSÉNYI KLÁRA

főiskolai tanár

  • Tel: 76/516-432
  • Iroda: 3/16
  • Fogadóóra: kedd 5-6. óra terem: 3/16

    Email: kelecsenyi.klara@gamf.uni-neumann.hu

DR. KŐHÁZI-KIS AMBRUS

főiskolai tanár

  • Tel: 76/516-436
  • Iroda: 3/12
  • Fogadóóra: szerda 3-4. óra terem: 3/12

    Email: kohazi-kis.ambrus@gamf.uni-neumann.hu

 

DR. LADICS TAMÁS

főiskolai docens

  • Tel: 76/516-438
  • Iroda: 3/14
  • Fogadóóra: MS ŰTeaams-en előre egyezetett időpontban

    Email: ladics.tamas@gamf.uni-neumann.hu

 

DR. NAGY PÉTER

egyetemi docens

  • Tel: 76/516-434
  • Iroda: 3/13
  • Fogadóóra: hétfő 7-8. óra

    Email: nagy.peter@gamf.uni-neumann.hu

 

OSZTÉNYINÉ DR. KRAUCZI ÉVA

adjunktus

  • Tel: 76/516-432
  • Iroda: 3/16
  • Fogadóóra: kedd 5-6. óra

    Email: osztenyine.eva@gamf.uni-neumann.hu

 

OVÁRDICS ALBERT ZSOLT

mérnöktanár

  • Tel: 76/516-435
  • Iroda: 3/11
  • Fogadóóra: péntek 9:30-10:00

    Email: ovardics.albert@gamf.uni-neumann.hu

DR. VÉGH ATTILA

egyetemi docens

  • Tel: 76/516-438
  • Iroda: 3/14
  • Fogadóóra: csütörtök 3-4. óra

    Email: vegh.attila@gamf.uni-neumann.hu

DR. VINCZE NÁNDOR JÁNOS

adjunktus

  • Tel: 76/516-437
  • Iroda: 3/15
  • Fogadóóra: csütörtök 1. óra

    Email: vincze.nandor@gamf.uni-neumann.hu

SZITTYAI ISTVÁN

  • Fogadóóra: hétfő 17:30-18:00, szerda 17:30-18:00 terem: 4/313
 

VEZETŐJE:
DR. TÓTH JÓZSEF

főiskolai docens

  • Tel: 76/516-431
  • Iroda: 3/11
  • Fogadóóra:hétfő 5. óra, kedd 3. óra
  • E-mail: toth.jozsef@gamf.uni-neumann.hu

DR. FERENCZY TIBOR

tanszékvezető, főiskolai tanár

  • Tel: 76/516-431
  • Iroda:
  • Fogadóóra:kedd 1-2. óra, terem: 3/18
  • Email: ferenczy.tibor@gamf.uni-neumann.hu

DR. MOLNÁR ISTVÁN PHD

főiskolai docens

  • Tel: 76/516-435
  • Iroda: 3/11
  • Fogadóóra:kedd 9:30-10-00
  • E-mail: molnar.istvan@gamf.uni-neumann.hu

Tisztelt Műszaki Menedzser Hallgató!

2020. augusztus 1-től megváltozott a GAMF kar felépítése.

A Szervezéstudományi és logisztikai tanszék oktatói két tanszékhez tartoznak, egy részük az Informatika tanszéken logisztikai csoportként (Bajákiné Szűcs Éva, Boldizsár Adrienn, Mihály Zsolt, Oláh Béla, Ragó Rita és Török Erika), mások (Ferenczy Tibor, Molnár István és Tóth József) az új Alaptudományi tanszéken, mint vezetési és szervezési csoport folytatják munkájukat.
A tanszék által eddig felügyelt szakok közül a logisztikai mérnök alapszak az Informatika tanszékhez kerül, a műszaki menedzser alapszakot és a szakirányú továbbképzési szakokat (menedzser, minőségügyi rendszerek, logisztikai rendszerek) az Alaptudományi tanszék felügyeli a továbbiakban.

A Szervezéstudományi és logisztikai tanszék munkatársai elköltöztek a GAMF főépületéből, a 3. épület első emeletére a vezetési és szervezési szakcsoport, 4. épület harmadik emeletére a logisztikai szakcsoport. A GAMF főépület 3-4. emeletére költözött a Kertészeti és Vidékfejlesztési Kar.

A műszaki menedzser szak hallgatóinak adminisztratív feladatait Bajákiné Szűcs Éva helyett Dormán Tímea (dorman.timea@gamf.uni-neumann.hu, 516-431) látja el.

Az oktatók e-mail címei változatlanok.

KAOTIKUS RENDSZEREK SZÁMÍTÓGÉPES VIZSGÁLATA

Témavezető: Dr. Nagy Péter, egyetemi docens

Valós, valamilyen szempontból fontos, vagy érdekes (fizikai, biológiai, műszaki, gazdasági, szociológiai) rendszerek matematikai modellezése, számítógépes szimulációja, kaotikus tulajdonságainak vizsgálata Dynamics Solver programmal.

KÁOSZ LOGIKAI JÁTÉK MOBIL APPLIKÁCIÓ KÉSZÍTÉSE

Témavezető: Dr. Nagy Péter, egyetemi docens

A káosz jelensége napjaink egyik legújabb és legérdekesebb kutatási területe. A kaotikus viselkedés lényegi ismérve a rendszer időfejlődését állapottérben megjelenítő attraktorok fraktáljellege. A fraktálok a természet elragadó geometriai struktúrái, amelyek nem csak a természet alakzatainak mélyebb megértését és szimulációs lehetőségét adják nekünk, de újraélesztik bennünk a világ iránt érzett gyermeki csodálatot, játékosságot is. A fraktálokat létrehozó eljárások fontos csoportját alkotják a véletlen iterációs algoritmusok, amelyekkel ún. sztochasztikus fraktálok jönnek létre. Ezen algoritmusokba valamilyen módon véletlenszerű mozzanatot helyezünk be: vagy a kezdeti feltételt generáljuk véletlenszerűen, vagy adott paraméter(ek) értékét választjuk (változtatjuk) véletlenszerűen, vagy bizonyos lépésekbe véletlenszerű elágazásokat illesztünk. Ez utóbbira példa az ún. káosz-játék, amely számítógépes megvalósításai érdekes fraktál-mintázatokat generálnak. Izgalmas újszerű megközelítésben a káosz-játékra alapozva egy logikai játékot konstruálhatunk, amely mobil applikációs megvalósítása a feladat

NAVIGARE NECESSE EST – hajózni kell – volt olvasható a tanszék belső életét szabályozó INFORMÁTOR-füzetek első oldalán a hetvenes években. Ezen latin bölcsesség évezredekkel ezelőtt született, de napjainkban is időszerű.

1963-at írunk. A megye vezetői “lobbiznak” a létesítendő felsőfokú iskoláért és Győr, illetve más városokkal szemben Kecskemét nyert: megszületik a döntés, hogy szeptemberben indulhat a Felsőfokú Gépipari Technikum a volt laktanya megmaradt épületeiben.

Az alapító tanárok között voltak a Matematika-Fizika Tanszék tanárai: Szemerey Andor és Hadi István a Katona József Gimnáziumból, Kalmár Sándor Csongrádról és Tóth László Kiskunfélegyházáról. Az ő tisztük volt, hogy megszervezzék a tanszéket az induló oktatáshoz.

Az első beiskolázáskor 224 nappali, 97 levelező és 85 esti tagozatos hallgatót vettek fel; számukra és még az eljövendő generációk számára kellett megszervezni a tanterveket matematikából és fizikából, kialakítani a számonkérés rendjét stb. Szinte hihetetlen így visszatekintve, hogy milyen nagyságrendű feladatot vállaltak – részben az egyetemi szisztémát átvéve. NÉGY FŐ.

Nézzük, hogy mit raktak a hajóba! Matematika: három féléves tantárgy, amely tartalmazza az egyváltozós függvények analízisét, algebrát, integrálszámítást és a valószínűségszámítást. Az első két félév gyakorlati jeggyel és vizsgával zárult, amely két részből állt: az írásbeli 10 feladatot tartalmazott és a 100 pontból 33 pont felett lehetett szóbelizni; a szóbelin előre rögzített tételsorból húztak a hallgatók és még a bizonyításokról is kellett, hogy fogalmuk legyen. A harmadik félév szigorlattal zárult hasonló módon.

Az első előadásokat Szemerey Andor tartotta a régi lovardában (ma tornacsarnok). Szinte hihetetlen, hogyan sikerülhetett ilyen jól összeállítani azt, hogy “mit és hogyan” tanítsunk akkor, amikor ezek mellett ezer más dolgot is kellett cselekedni. Még adminisztrátor sem volt a tanszék első helyén, a mostani két főigazgató-helyettesi szobában.

Ekkor a Parai Á. Gusztáv: Matematika I-V. köteteit használták matematika jegyzetnek, amelyek a felsőfokú technikumok számára készültek. Ezekben a jegyzetekben a matematikai alapfogalmak teljes részletességgel megtalálhatók – alapos okkal feltételezték akkor is, hogy a középiskolában nem tisztázódnak az anyagrészek, ismétléssel biztos tudást kell teremteni. Erre épülhet a műszaki tudományhoz nélkülözhetetlen matematikai apparátus. A gyakorlatokon egységes feladatsorokat használtak. A fizika című, három féléves tárgyat Tóth László főiskolai tanár állította össze, aki a kísérletezés híve volt, és harcolt a “kréta-fizika” ellen. A hallgatóknak mérési gyakorlatokat kellett végezni, s azokról jegyzőkönyvet benyújtani, amit kitölteni kaptak a “stenciles” időszakban, kijavítva pedig vissza. Tartalmazta majdnem a teljes fizikaanyagot: mechanikát, dinamikát, folyadékok és gázok fizikáját, hangtant és fénytant. A matematikához hasonló rendben folyt a számonkérés azzal a különbséggel, hogy szigorlat nem volt.

Elfogultsággal vádolhat a Tisztelt Olvasó, mégis dicsérnünk kell elődeinket. Szívvel, lélekkel, bölcs előrelátással, hihetetlen munkabírással példát állítanak számunkra. A “nulla-kettes” – mármint a matematika 0-ás, a fizika 2-es felvételi eredménnyel felvett hallgatók számára ilyen követelmények állítása feszültségekhez vezetett, de végzett hallgatóink karrierje az elmúlt 40 év alatt bizonyítékul szolgál arra, hogy “Teher alatt nő a pálma”, és a közös erőfeszítés nem hiábavaló. A fizika egyes területei aztán elvándoroltak a szaktanszékekhez. Így történt ez pl. a mechanikával, sőt volt olyan félév, hogy a fizikát teljes egészében felosztották (a mérnök oktatók), hogy aztán sok viszontagság után visszaálljon az eredeti rend.

Később is voltak ebben a témában oldal- és ellenszelek, de a hajó megy, és a rakománya ma már hiánytalan.

A “katonaszökevényekről” – így hívták tréfásan a hallgatókat -, kartonokat vezettek, melyen minden fontos információ megtalálható volt; a középiskolai matematika és fizika eredményektől a főiskolai matematika és fizika zárthelyik, vizsgák jegyeiig, a hiányzásokkal egyetemben.

Szemerey Andor tanszékvezető jó diplomáciai érzékkel és óriási pedagógiai tapasztalattal tudta képviselni a tanszék és a hallgatók (általuk sokszor láthatatlan) érdekeit nyugdíjba vonulásáig. Kalmár Sándor főiskolai tanár és Hadi István főiskolai docens pedig mindenben támogatták. Ebben a hősinek mondható időszakban Fekete Rudolf, a Kohó- és Gépipari Minisztérium osztályvezetője nem csak az egész intézményt, hanem a tanszéket is patronálta.

tanszék feladata volt a “beiskolázás” segítése, a toborzás, a felvételi előkészítő tanfolyamok tartása matematikából, fizikából, a felvételi feladatok kitűzése is 1971-ig, és a közös érettségi-felvételikre elnökként való elutazás. Továbbá a FEB (fizikai dolgozók gyerekeinek) előkészítő tanfolyamok tartása, táborok szervezése, a SZET-es (“gyorstalpalóval” – 2 év alatt érettségizett) hallgatókkal való konzultálás a hetvenes évek közepétől jó másfél évtizeden keresztül.

1968-ban Tóth Imre, aki előtte két évig az Elektrotechnika Tanszék óraadója volt, 1969-ben Kovács Imre fizikus, 1970-ben Hajnal János tanszéki technikus, 1971-ben Karácsony Jánosné, 1972-ben Fekete Lászlóné, Szilágyi Lajos, Bakó Attila, dr. Bagány Mihály, 1974-ben Hajdú Edit lett a tanszék munkatársa.

A hatvanas évek végén a “nyaktagban” egy fizikalaboratóriumot, egy “pántlika” szobát és egy előszobácskát “birtokolnak”. Az órákat a régi kollégium (most Informatikai Intézet) zugaiban és a szaktanszékek laboratóriumaiban tartották meg.

1971-ben, szinte az egyetemekkel egy időben vezettük be a számítástechnika alapjai tantárgyat, melynek előadását Kalmár Sándor tartotta, heti egyórás gyakorlattal. Még csak elméletben, mert az egyetlen Cellatron számítógép csak gépi kódban volt programozható. Látnoki képesség kellett ahhoz, hogy ez a terület milyen fontos lesz majd a jövőben, és átszövi mindennapjainkat.

Ezen jövőbelátás révén Kalmár Sándor – tanszékvezetőségének idején – kötelezővé tette a tanszék minden tagjának a számítástechnika területén az önképzést. A tárgy tanítása kiegészült a Kovács Imre kollégánk által összeállított DEMOCOMP nevű demonstrációs készülékek gyakorlatokon való alkalmazásával. Ezek segítségével létre lehetett hozni logikai áramköröket – tulajdonképpen a mai digitális számítógépek velejét. A programozható HP-kalkulátorok megjelenése a HT iskolaszámítógépek, PC-k folyamatos tanulmányozására, a programozás megismerésére ösztönözte a tanszék minden tagját.

1972-ben a főépület elkészültével annak második emeletén kap helyet a tanszék, ahol 2002-ig volt található. A két fizikalaboratórium már nagy jelentőséggel bírt a kísérleti fizikai gyakorlatok színvonalas megtartásában. Hajnal János – immár tanszéki üzemmérnök – lelkes munkája segítette a fizikus kollégákat a “megálmodott” kísérletek létrehozásában.

1974-ben az önálló Számítástechnika Laboratórium vezetője Kovács Imre lesz, és a tárgy oktatása is elkerül a tanszékről. Ugyanakkor az új szakok létrejöttével a tanított matematikai terület az operációkutatás és numerikus analízis tárgyakkal bővül.

A kezdetektől a tanszék nagy részt vállalt a főiskola, a város, illetve a megye tudományos és kulturális életében is. Kalmár Sándor, aki 1974-1988-ig volt tanszékvezető, elnöki tisztét töltötte be a főiskola sportkörének, a Bolyai János Matematika Társulat és TIT Matematika Szakosztályának, a Műszaki Főiskolai SC-nek, aktívan sakkozott, és a GAMF Vonósnégyesének tagjaként hegedült. Részt vett antropológiai kutatásokban is, és az MTA INTERKOZMOSZ főmunkatársaként tevékenykedett. Dr. Bagány Mihály és Nagy Péter kollégák is több éven keresztül részt vettek a ROVKI-ban végzett tudományos kutatásokban.

Hadi István, a Bolyai János Matematikai Társulat megyei csoportjának titkáraként több mint egy évtizedig szervezte a Bács-Kiskun Megyei Matematikaversenyt – Koczur Zoltánné segítségével -, két fordulóban, több ezer résztvevővel. Az ő javaslatára hirdette meg a GAMF a műszaki főiskolák közti Neumann Jánosról elnevezett matematikaversenyt, az 1974/1975-ös tanévben. Ezt a versenyt az első három évben főiskolánk csapata nyerte, így annak ezüst serlege véglegesen hozzánk került, és a verseny véget ért. Ennek folytatásaként a következő évben az Ybl Miklós Főiskola meghirdette a Hajós György Matematikaversenyt, amelyet azóta is minden évben megrendeznek. Csapataink változó eredménnyel szerepeltek, de összességében mind egyéniben, mind csapatban szép sikereket értek el. Ezen a háromnapos versenyen minden évben részt veszünk. A 2003/2004. tanévit tanszékünk szervezte Hajdú Edit irányításával (aki rendszeresen versenybizottsági tag), közel 100 fő részvételével.

1974-75-ben elkészültek Kalmár Sándor, Hadi István, Tóth László matematika-, fizikatankönyvei, illetve jegyzetei. A Matematika I-IV. és a Matematikai praktikum és feladatgyűjtemény I-IV., a Numerikus analízis és Operációkutatás, Fizika I-II. kiadványok óriási segítséget jelentettek az oktatásban és a hallgatóknak a tanulásban. Ezek a jegyzetek a Műszaki Könyvkiadóval kötött szerződés miatt ma már nem nyomtathatók újra gazdaságosan. A nyolcvanas években dr. Bagány Mihály készített jegyzeteket fizikából. A 2000-es évek elejétől adják ki Bársony István Diszkrét matematika, dr. Szegedi József Matematikai statisztika, dr. Szablics Bálint Fizika jegyzeteit, és a Matematikai példatárat, ami a matematika két félévének anyagát öleli fel.

1976-tól napjainking évente kerül megrendezésre a műszaki főiskolák matematika-, fizika-, illetve ma már számítástechnika-oktatóinak országos konferenciája. 1977-ben és 2008-ban a tanszék biztosított helyet és szervezte ezt a konferenciát.

1988-1991-ig dr. Bagány Mihály a tanszék megbízott vezetője, 1991-1999-ig dr. Török Attila a Matematika és Fizika Tanszék tanszékvezetője. A nyolcvanas és a kilencvenes évek nagy politikai és társadalmi átalakulásainak nehézségei a tanszéket sem hagyták érintetlenül. A fejlődés és az egész iskolát átalakító átszervezések jótékony jelei a kilencvenes évek végére mutatkoznak meg. Ebben az időszakban – a küzdelmek közepette – egyetlen említésre méltó esemény a Biofizikus Kongresszus megrendezése. dr. Török Attila tanszékvezető, mint a Biofizikai Társaság elnökségének tagja szorgalmazta, hogy a GAMF legyen a házigazdája ennek a sikeres rendezvénynek.

Visszakanyarodva még két lényeges eseményt kell említeni. 1984-ben az országos integrációs hullám “kísérleti nyuszijaként” a Számítógép Laboratóriumot és a tanszékünket összevonták. Ez gondokat és feszültségeket okozott. A válásra 1988-ban került sor, amikorra már éppen “megszokták” egymást a felek. A másik említendő tény, hogy a hetvenes évek közepétől 1988-ig a Testnevelési Csoport tagjai: Vasvári Károly, Beregszászi Szabolcs és Mikó Zsuzsa is a tanszékhez tartoztak és vidámságot, üde színt hoztak az életünkbe. A tantervek változásairól, új szakok indításáról csak annyit, hogy a tanszéket mindig mélyen érintették.

1999 közepétől Keresztszeghy István a megbízott tanszékvezető. 2000 januárjában dr. Szegedi Józsefet nevezik ki, majd Keresztszeghy István lesz az Informatika Tanszék megbízott tanszékvezetője.

2000-ben a helyi felsőoktatási intézmények integrációjával létrejött a Kecskeméti Főiskola.

Keresztszeghy István, dr. Kovács Tamás, dr. Szegedi József nagy részt vállalnak az Informatika Tanszék újjászervezésében, illetve az Informatikai Intézet létrehozásában. Az eredmény látványos.

Dr. Bagány Mihály kollégánk mint a kar oktatási főigazgató-helyettese, minden munkából kivette részét. Új szabályzatok készítése, áttérés a kreditrendszerre stb.

2002-től a tanszék a Kalmár Sándor Informatikai Intézet részeként, annak legfelső emeletén kapott helyet, és nyitott tanszék lett.

Tanszékünknek 2003 januárjától megbízott, 2003 decemberétől kinevezett vezetője dr. Klebniczki József főiskolai tanár volt. Kutatási területe az optika, spektroszkópia és lézerfizika, melyet a PhD-fokozat megszerzése után is művelt a Szegedi Tudományegyetemen. A fizikus hallgatóknak digitális hálózatokból előadásokat tartott, a karon a műszaki informatikai szak szakfelelőse volt. Nagy odafigyeléssel segítette, ösztönözte a tanszéki tudományos munkát 2016-os nyugdíjazásáig.

2016 és 2017 között dr. Tuskó László a megbízott tanszékvezető, helyét 2017. májusától dr. Végh Attila vette át.