Harmincadik alkalommal rendezték meg az országos PLC-programozói versenyt. A műszaki egyetemistákat megszólító megmérettetésen idén 23 csapat mérkőzött meg. A felkészülést ezúttal is oktatók segítették. Most először különdíjjal ismerték el a legjobb felkészítő tanárt: Péter Ádámot, a Neumann János Egyetem Informatikai Tanszékének, Automatizálás és Irányítástechnika Szakcsoportjának oktatóját. Vele beszélgettünk.
Mi motivált arra, hogy részt vegyél a XXX. Országos Ajtonyi István Irányítástechnikai Programozó Versenyen?
Elsőként 2015-ben, még hallgatóként vettem részt a versenyen, ami azonnal megtetszett. Pár évnyi versenyzés után bekerültem a FIOM nevű egyesületbe, amely a programot szervezi, és ahol főállásban kezdtem el foglalkozni a versenyek szervezésével és a hallgatók felkészítésével. Azért veszek részt benne, mert szívügyem az irányítástechnika, és minél több fiatalnak szeretnék segíteni abban, hogy fejlődjenek ezen a területen.
Mit takar pontosan a FIOM rövidítés?
Ez a „Felsőoktatási Irányítástechnikai Oktatás-módszertani” egyesület rövidítése – elég hosszú név. Egy olyan szakmai egyesületről van szó, amelyben felsőoktatási intézmények vesznek részt, főként az ipari automatizálás területéről. Az idei volt a harmincadik alkalom. Ezúttal is érkeztek külföldi csapatok, most Erdélyből és Szerbiából.
Hogyan élted meg a versenyt hallgatóként, és hogyan oktatóként? Miben más a két szerep?
Hallgatóként természetesen izgalmas kihívás volt, de oktatóként teljesen más élményt jelent. Most már nem magamért, hanem a csapatért, sőt, az intézmény hírnevéért is dolgozom. Ez nagyobb felelősséggel jár. Ugyan fizikailag kevésbé fárasztó, de szellemileg talán még megterhelőbb.
Mik a legfontosabb feladataid felkészítő tanárként?
Elsősorban az, hogy megtanítsam a hallgatóknak a PLC-programozás alapjait és gyakorlati alkalmazását. Több mint 11 éve foglalkozom ezzel. A felkészülés során korábbi versenyfeladatokat oldunk meg közösen, konzultálunk, ötletelünk. Igyekszem őket a lehető legjobban felkészíteni nemcsak technikailag, hanem mentálisan is. Most a GAMF-1 és GAMF-2 nevű csapataimnak segítettem, amely a Neumann János Egyetem GAMF Műszaki és Informatikai Karának összesen öt tehetséges hallgatójából állt.
Milyen feladatok vártak a csapatokra?
A háromnapos verseny során három forduló zajlott. Az első egy elméleti feladatsor volt, amit két gyakorlati forduló követett. Ezek során irányítástechnikai problémákat kellett megoldani, majd a megoldásokat szakmai zsűri előtt bemutatni. A versenyfeladatok valós környezetet modelleztek: egy munkadarab mozgatását, hőkezelését, valamint egy palettázógép működtetésének programozását kellett elvégezni.
Idén elismerésben részesültél, a legjobb SIMATIC felkészítő tanár díját kaptad meg. Mi lehetett az, amit másképp csináltál, mint a többi felkészítő?
A mesterképzésem diplomamunkáját a digitális iker technológia és a virtuális beüzemelés témájában írtam. Ezt a tudást a felkészítésbe is átültettem: a Unity játékmotor segítségével versenyfeladatokat modelleztem le. Emellett szabadon választható tantárgyként is beépítettük a versenyre való felkészülést az oktatásba, és már időben elkezdtük a versenyzők kiválasztását. Természetesen ez egy csapatmunka: benne van a hallgatók erőfeszítése, a Siemens által biztosított konzultációk támogatása, és kollégáim segítsége is.
Hogyan sikerült a verseny? Milyen eredménnyel zártatok?
Harmadik helyezést érte el a GAMF-1 csapata, ami hatalmas öröm számunkra. A nyeremény egy SIEMENS LOGO! Start Kit készlet volt, melyet a versenyzők kapták, mint a legjobb SIMATIC technológiával induló csapat. Továbbá egy SIEMENS energiamérő csomagot választottunk, amit egy szervo hajtásrendszerbe fogunk beépíteni az oktatás során. A másik csapatom, a GAMF-2 a 14. helyezést érte el.
Milyen érzés volt, amikor a munkád beérett, és eredményhez vezetett?
Olyan volt, mint az első csók – örök emlék. Nagyon mély, meghatározó élmény, ami megerősít abban, hogy jó úton járunk.
Mik a jövőbeli terveitek a verseny kapcsán?
Már el is kezdtük rekonstruálni az idei feladatokat Unity-ben. A célunk az, hogy a digitális iker és a virtuális technológia még inkább beépüljön a felkészítésbe és a mindennapi oktatásba.
Ha már oktatás: hogyan jelenik meg a PLC-programozás az egyetemi képzésben?
Erőteljesen jelen van. Főként gépészmérnök és mérnök-informatikus hallgatók tanulják, több tantárgy keretében, akár három féléven át is. A SIEMENS rendszerei szintén aktívan jelen vannak a mindennapi oktatásban – hála korábbi oktatóinknak, akik megalapozták az együttműködést.
Szívből gratulálunk Ádámnak és a csapat minden tagjának a versenyben nyújtott remek teljesítményért!